Sweet Victory
2010.06.20. 15:27
Díjugrató edzésterv Victory részére (2004, KWPN, Heavenandhell)

Eddzés előtt a szokásos tisztasági dolgokon megyek végig; először gumivakaróval, majd gyökérkefével jó alaposan leszedem róla a koszt, a patáit kikaparom és vizes ronggyal fényesre törlöm. Sörényét és farkát szépen kifésülöm, használok még egy speciális spray-t is, amitől nem áll majd később sem össze és amitől gumizás is tartósabb lesz és nem bomlik majd szét. Egy ronggyal még áttörlöm, nehogy maradjon rajta valami kis kosz. Felkerül rá egy szép és kényelmes nyereg, a hozzá illő kantárral. Irány a pálya!
Az edzésünket, természetesen bemelegítéssel kezdjük, ami alapjármódokból és egy jó adag cavalettiből állnak. Ehhez még hozzájön pár darab alacsonyabb X is. Ez a bemelegítés 30 percet vesz igénybe.
A tényleges munka megkezdése.
Az edzés első felében a pontosságra fogok rámenni, tehát a pályát kb. B/2-B/3 szintű akadályok lesznek a pályán 120-tól 140 cm magasságig terjedően. Található a pályán több oxer, meredek, triple bar, két darab oxer kombináció, egyik alá vizestálcát is tettem és egy hármas akadály. A pályát olyan sorrendben futom le vele ahogy éppen jól esik; ahol úgy érzem bizonytalan, vagy veri arra többször is rámegyek. Nem a gyorsaság most a lényeg.
Az edzés második felének kulcsszava a gyorsaság, mivel a pontosságra már lehet építeni. Szintén B/2-B/3 szintnek megfelelő magasságúak lesznek a pályán elhelyezetett akadályok, majd a vége felé iktatok be neki egy kis „pluszt”.
Az előbb fent levő akadályok számát kicsit megritkítom és hozzájuk jön még egy kőfal, egy bank, egy magasabb kettes és hármasugrás. Szépen végigmegyünk a pályán rögtön kicsit gyorsabb tempóban, aminek meg is lesz az eredménye, ugyanis 1-2 rúd marad utánunk a földön. Semmi baj, hiszen nem is egy egyszerű pálya ez neki, nem sokat gyakoroltunk még ilyen szűk fordulókkal teletűzdelt pályát. Nekiveselkedünk még egyszer, egészen addig amíg hibátlanul, pontosan, precízen nem megyünk végig. Ez elég hamar sikerül, így nagyon büszke vagyok rá. Persze minden menet után kapott egy kis nyakpaskolást.
Megkezdődhet a „kis plusz” beiktatása, ami egy kis magasságnövelés. A kettes és hármasugrás egy-egy elemét 145 és 150 cm-re tetetem föl. Kis emelésnek tűnik, de egy Victoryhoz hasonló B/3-as ugrólónak talán nem is olyan egyszerű. Ilyen és ehhez hasonló kis meglepik már nem annyira újdonságok a számára, hiszen továbbképzését folyamatosan alapozgatjuk és előkészítjük egy-egy ilyen magasabb oxerrel. Nekilódulunk a pályának, szokás szerint elkél az öszöntzés a kis kancának de aztán beindul és mint a golyó süvít végig a pályán. Nem is éri meglepetés egészen az emelt akadályig, de azt szépen, szinte megerőltetés nélkül átugorja. Megyünk tovább és a 150cm már túl nagy falatnak tűnik neki így elsőre, azt leveri. Ismét nincs nagy baj, a 3. világháború sem emiatt fog kitörni, megpróbáljuk még egyszer egy kicsit több ösztönzéssel. Ezúttal sikerül is hibátlanul végigvinni a pályát. Hatalmas dicséretet kap, hiszen megérdemli. Úgy gondolom a mai edzést itt be is fejezhetjük, hiszen nagyon szépen teljesített.
Levezetésképp pár kört ügetek, vágtázok és lépegetek vele amíg szívverése vissza nem áll és fel nem szárad egy kicsit. Miután ez megvolt, leszerszámozom és hagyom had rohangáljon egy kicsit a fedelesben, ahol a szabadonugró gyakorlópálya is fel van állítva, mivel előszeretettel megy neki ezeknek is játék közben, amit én nem is bánok. Miután kifickándozta magát és sikerül is elkapnom, elvégzem az edzés előtt leírt „szeánszot” és mehet is a frissen almozott boxába pihenni.
Összegzésképp annyit tudok elmondani, hogy Victory nagyon tehetséges kis kanca és öröm vele dolgozni. Engedelmes és jó stílusban is ugrik. Bizony elkél hozzá a pálca, mert minden jó tulajdonsága mellett eléggé akaratos és ha úgy dönt hogy ezt ő most nem ugorja meg, akkor ezen elhatározásától csak egy kis bátorítás tudja eltántorítani. Hál’ istennek pálcával viszont szépen megy és érzékeny is rá, nem kell túl erősen használni hogy megértse az üzenetet: „Ezt most igenis tessék megpróbálni!”. Tehát ezt igazából nem is nevezném rossz tulajdonságnak, hiszen sok kiváló és világhírű ugróló ugyanilyen jellem. Ebből kiindulva pedig miért ne lehetne ő is kiváló és világhírű ló?
Dehike és Victory
|